"Ha egy kapcsolatot ápolnak, az nem romlik el." - hallottam valahol. Én akkor nem ápoltam? Mit csináltam ennyire rosszul? Mitől lettem elviselhetetlen számodra? Mitől vált fontosabbá más? Én nem kérek bocsánatot azért, ahogy viselkedtem. Így tudok szeretni, ezt adom magamból, és újra ezt adnám, azt hiszem. Kivéve persze, ha mást mondanál. Ha adnál még esélyt. Persze, nem fogsz. Ez így helyes. Élned kell az életet. De nem tudom, hol rontottam el. Mivel tettem tönkre a kapcsolatunk? Miért feltételezik, hogy az én hibámból történt? Te mentél el. Te csaltál meg. "Egyedüllétre vágysz." Ez nem jött össze...