Unalmas egyedül. Lehetne felszabadító is: élvezhetném, hogy sehova nem kell mennem, nem kell semmit sem csinálnom, csak azzal kell találkoznom, akivel akarok. Ehhez képest egy lecsúszott lúzernek érzem magam, aki otthon üldögél, és várja, hogy elteljen a nap. Nem tudok egyedül szórakozni. A sportot nem szeretem, de így is edzek mindennap. Nem segít. Ha egész nap Netflixezem, még rosszabbul érzem magam, hogy mennyire egyedül vagyok. Maradt a zenélés. A demók felvétele. Ez még segíthet. Talán. 

Nem szervezhetek programokat, nem mehetek el koncertekre, félek kimenni a strandra, mert bárhol ott lehetnek, és nem akarok velük találkozni. 

Kinyílt a világ, én pedig félek bárhová menni.